A pre-covid időszakban volt egy állandó stúdiónk: egy felújítandó alagsori szoba két retro székkel, egy asztallal és pár egyéb hasznos kacattal. A rácsos, a kutyusokat alulnézetből mutató ablak és a helyiség hangulata alapján teljes összhangban döntöttünk a Zártosztály elnevezés mellett.

Volt itt egy rendes kis Behringer erősítőre kötve két Behringer asztali állványos kondenzációs mikrofonunk, és adásról adásra egyre ügyesebben variált zajszigetelésünk. A szabályokat komolyan véve azonban bő 15 hónapja nem volt itt felvétel, sőt, mi magunk sem találkoztuk, csak talán kétszer összesen.

A podcastok rögzítéséhez átszoktunk a ZenCastr nevű szolgáltató oldalára, és online vettük fel az előző kb. 80 adást. A vendégeseket is: ott kifejezetten jól is jött a virtuális stúdió! Felmerült ugyanakkor egy kis probléma: a meglévő mikrofonjaink külső erősítőt igényelnek, ráadásul home office-ban vagy utazás közben (vidéken, családnál) gyakran nem kényelmes hurcolni az egész kis stúdiót, nehéz elég helyet találni neki, macerás az egész.

Statler vett egy USB-s kondenzációs mikrofont már vagy egy évvel ezelőtt, Waldorf azonban úgy gondolta, hogy ha munka közben megfelel a Plantronics / Jabra Evolve headset hangminősége, jó lehet az a podcasthoz is. És tkp. hallható is volt, nem? Mondjuk Statler vért izzadt, mire hallgathatóvá is tette.

Végül egy évnyi karantén és szívás után Statler megunta, és utánajárt a kérdésnek, melyik lehet a legjobb ár-érték arányú mikrofon, amit rá tud tukmálni öreg barátjára.

Így találtunk rá a Magyarországon nem épp ismerősen csengő nevű GraKseby USB-s kondenzációs mikrofonjára. A teljes szettet (lásd nyitókép) 35 euróért lehet kapni az Aliexpressen, ami szállítással együtt is vállalható, 12-13 eFt költséget jelent. Ehhez – a hordozható ministúdióra való igény miatt – még egy tripodot vettünk ugyanitt kb. 2 eFt értékben. Az egészet egyben szállították, és természetesen meg is fogta a szemfüles ügyintéző a postán, de végül, a megrendelők és a tranzakciós bizonylatok bemutatása után megérkezett hozzánk, méghozzá vám- és ÁFA-mentesen, mert tényleg értékhatár alatti. Ez Waldorfnak már önmagában imponált, még bálabontás előtt.

A csomagolás nem egy Apple / Xiaomi: célirányos, már-már csúnya, semmi ötletes papírmasé-design, csak egy nagy, fekete, gyéren feliratozott doboz és benne minden, ömlesztve, max. szivacsba vagy nylonba csomagolva. Nem kocogott semmi, nem is sérült meg, szóval praktikus volt, de kiontáskor határozottan „hűha” és nem „áh” élmény fogadott.

Node, a hangjáért vettük, nem a járulékos hulladék miatt, uccu neki, dugdossuk össze és teszt!

Waldorf nem a mikrofonok nagy szakértője, de mivel barátja pont nem ért rá, elkezdett egyedül tesztelni. Összeszerelt mindent. Az egyes alkatrészek – a doboztól eltérően – meggyőző minőségűek, kidolgozottságúak. Minden pontosan illeszkedik, nem zörög, nem lötyög, nem gagyi fröccsöntött, hanem minőségi hatást kelt. Pár kimaradó alkatrészt megszemlélt, de végül szükségtelennek ítélte, mert nem bírta azonosítani. A végén bedugta az USB csatlakozót a laptopjába és elindította az Audacity-t, hogy rögzíthesse a hangját. Beszélt felülről, elölről, alulról, balról és jobbról is. Suttogott, kiabált, feltette a pop filtert, lehajtotta a pop filtert, feltette a szivacsburkot, levette azt. Trabant hangot adott, berregett, zümmögött, és mindent mindennel kipróbált, mint egy rendes hatéves. Egy fél órára megszűnt a világ. A kedvenc hangmintáit végül elküldte barátjának, majd elcsomagolt a másnapi felvételig.

A felvétel előtt, immár másik helyszínen (ezért kell a mobilstúdió) ismét összeszerelt mindent, elhelyezkedett a mikrofon mögött, hangpróba. Wow! Sokkal jobb, mint a régi, de kicsit mintha messziről szólna. Irány a Windows hangvezérlő, pár irányított kattintás (gy.k. Statler lépésről lépésre vezeti Waldorf kezét, mert különben egy délután alatt találná meg a célmenüt), és sokkal jobb a hang. De valahogy még mindig távoli. Ekkor jön az isteni szikra: Waldorf: beszélj bele oldalról! Ú! Ez az. Waldorf forgatja a mikrofont körbe-körbe, mint hülyegyerek a vattacukrot, is zsizseg neki, hogy rájöjjenek, melyik az eleje. Merthogy olyan is van neki. Ez nem olyan, mint a színpadi mikrofonok, nem a tetején megy be a hang, hanem a fenti kép szerint, a gombjai fölött, oldalról, meglepően kis szögben. Úgynevezett kardioid. Hozzáértők tudják, mi az, a többieknek pedig legyen annyi elég, hogy nem egyformán gyűjti be a hangot mindenhonnan, hanem a mellékelt ábra szerint ügyesen „torzítva” a teret, így fókuszálva a beszélőre és alulsúlyozva a mikrofon másik oldalán lévő hangokat.

• Milyen használni? Gyerekjáték! Tényleg, bedugod és működik (ha a fentieket tudod, akkor jól is rögtön).
• Milyen a hangja? Hallgassátok meg a saját fületekkel – szinte tökéletes, bár még tanulni kell a megfelelő beszédtávolságot.
• Mennyire volt jó választás egy nem hozzáértő kezdőnek? Tökéletes! Tényleg hülyebiztos, minőségi és remek az ár-érték aránya (nem reklám, szubjektív vélemény)

Hallgassátok meg a saját fületekkel a különbséget!
Íme a legújabb epizód a mobilstúdióval: https://zartosztaly.hu/csi-budapest-froccsozo-verfroccsentok/
És így szólt egy héttel korábban, az eddigi legsikeresebb adásunkban a régi eszköz (mezei #Jabra Evolve 65 headset):
https://zartosztaly.hu/jason-momoa-szines-elete/

Ha érdekel, szívesen adunk tippet, melyik adásunkban milyen konfigurációjú mikrofont, erősítőt, hangrögzítő alkalmazást használtunk. A közel 100 epizód során vagy tucatnyi (ha nem több) eltérő megoldást próbáltunk ki, folyamatosan keresve az egyensúlyt az egyszerűség, a hangminőség és persze az ár között.

Ha tetszett a cikk és a minta adások, akkor hallgassatok minket, like-oljatok, share-eljetek! Sziasztok!