ZO139 – Sokkoló oktatás – Zártosztály Podcast

A Microsoft (GitHub sapkájában) a programozók jelenleg még tanuló új generációjának tette hozzáférhetővé a programjaik működését elmagyarázó mesterséges intelligenciát. Ezzel emberi kódértelmező hiányában is lesz valaki, aki a hibásan működő programokat át tudja nézni.

Alig várjuk, hogy megjelenjenek azok a mesterséges intelligencia megoldások, amik szóbeli követelményspecifikáció alapján elkészítenek egy programot, aminek a működését egy másik algoritmus elmeséli egy harmadiknak, ami a lekódolt végeredményt összeveti az eredeti igényekkel!

A jövő informatikusai lehet, hogy csak mikrofonba fogják suttogni, hogy mit is gondoltak elérni a programjaikkal? Bárkiből lehet majd programozó?

Még jó, hogy ezek az intelligenciák csak szoftverek és nem tudnak kibújni a számítógépből! Persze csak addig, míg össze nem ér a mesterséges intelligencia fejlesztése a mesterséges emberi szöveteket edző robottal. A 3D nyomtatott vállízületre feszített izomszövet napi 30 perces edzésével radikálisan megnövekszik a petri csészében tenyésztett izmok vitalitása.

Ez lehet a módja, hogy a jövőben bárkinek Schwarzenegger szintű izmai lehessenek? Amikor pedig kezd elsatnyulni a bicepsz a folyamatos kanapén ücsörgéstől, akkor ki lehet cserélni egy frissre! A korábbi meg mehet vissza intenzív edzésre az edzővázra!

De nem csak bőrsejteket és izmokat lehet befogni a gépbe! Kutatók után már neuronokat is összedrótoztak számítógépekkel. A szilikonalapú processzorokhoz képest hihetetlenül gyorsan reagáló neuronok forradalmasíthatják a mesterséges intelligenciák fejlesztését. Mivel ezek nem csupán feldolgozni, de tárolni is tudnak adatokat, teljesen új lehetőségeket nyitnak meg a gondolkodó gépek fejlesztésében.

Mint kiderült, az egerek és az emberek nagyon hasonló neuronjai teljesen eltérő sebességgel képesek feldolgozni az adatokat. Így valószínűsíthető, hogy az okosabbak és a lassabb felfogású emberektől származó neuronok esetén is észrevehető a különbség. Persze komoly etikai kérdéseket vet fel, hogy az agysejtek kitől származnak, hiszen kérdés, hogy az adott neuronok DNS-ének tulajdonosa érdemel-e az agyának működésével előállított értékek után jogdíjat?

Néha tévedések mozdítják előre a tudomány megszokás sarába ragadt szekérét. A Georgia Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy jó ötlet a vasopressin receptorainak elnyomása hörcsögökben. Ennek a hormonnak a csökkentése ugyanis a korábbi kutatások szerint javítják az emlősök közösségi viselkedését.

A kutatók egy kicsit félrenyúltak, mert a receptorok híján a cuki kisállatokból tomboló őrültek váltak. Szerencsére a hörcsögök nem bújtak ki apró bundácskáikból, hogy duzzadó izomzatú Hulkként borogassák az asztalokat. Mi azért örülnénk, ha a kísérleteket még egy darabig nem terjesztenék ki emberekre.

Más kutatók úgy gondolták, hogy ideje lenne a fiatal patkány-suhancokat alkoholizmusra szoktatni. A kutatások alapján a tini-patik rendszeres, súlyos alkoholizálása komoly egészségügyi problémákat okoz ezeknél az állatoknál felnőtt korukban. Hihetetlen, de erre is adott pénzt valaki. A kutatás mellékesen rámutat arra is, hogy a nemkívánatos hosszútávú mellékhatásokhoz amúgy nem szükséges a súlyos alkoholizmus, elég a kevésbé rendszeres ivászat is.

A kutatók talán azért gondolták ezeket az eredményeket tudományos áttörésnek, mert az átbulizott egyetemi évek során elfogyasztott alkoholmennyiség okozta amnézia miatt elfelejtették, hogy ez már évszázadok óta ismert tény.

Az alkohol után áttérünk a drogokra. Kutatók újfajta, aranyszínű kontaktlencsét készítettek, ami szükség szerint adagolja a szemgyógyszereket.

Mi persze tovább gondoljuk a megoldás és feltaláljuk a legújabb drog-adagolót. A rendőröknek is megkönnyítjük ezzel a munkáját, hiszen a szerhasználók felismerhetőek lesznek az arany retinájukról is.

Egy rövid kitérőt teszünk a James Bond-féle Aranyszem vonalon is, hiszen Pierce Brosnan elég jó filmet készített ilyen címen.

Bond csodafegyverei között ott volt az elektromos-sokkoló toll is. Ennek utcai változata az amerikai rendőrségnél rendszeresített, Taser márkájú kézikészülék.

Ez, bármilyen egyszerűnek is tűnik a filmeken a használata, nem könnyen használható. Az eszközzel nem olyan egyszerű célozni, és ha mellélő a rendőr, a nyakába szakadhat egy igen ingerült bűnelkövető. Nem könnyű ezzel célozni, és a hagyományos fegyverekkel ellentétben lőtéren nem gyakorolható a használatuk. Illetve de, csaj nehéz önként jelentkezőket találni hozzá.

Ennek a problémának áthidalására készített egy 3D-s gyakorlóprogramot a Taser gyártója, az Axon. A rendőrök nem csak a célzást tudják elsajátítani, de megtanulhatják, hogy melyik testrészeken a leghatékonyabb az eszköz és hol életveszélyes. Mi persze jobban hiszünk a visszajelzésen alapuló tanulásban, így a rossz találatok esetén folyamatosan erősödő áramütések segítségével javítanánk a célzási hajlandóságot.

A műsorban eljutunk a Taser-tag kollektív játékig, ahol már tétre menő meccseket játszhatnak le egymással a rend éber őrei!

Az éberség pedig fontos. Az Amazon is lassan ráébred, hogy nem tud mit kezdeni az Astroval. A kerekeken gördülő tablet annyira céltalan, hogy már a potenciális felhasználóktól kérnek ötleteket a fejlesztők, hogy mire is lenne jó.

A kutatás során eljutottak oda, amit mi első hallásra is kitaláltunk: a Ring minidrónnal közösen járőrözhetnek a lakásunkban, feltéve, hogy minden beltéri ajtóra megfelelő méretű kisállat-átjárót vág a tulaj. A Ring drón rövid hatótávját az Astroval, mintegy anyahajóval növelnénk meg. A drón leszállópályáját és töltőpadját az amúgy céltalan tárolórekeszben lehetne kialakítani.

Persze nem csak mozgó drónokkal lehet megfigyelni a lakókat. New York állam a 75 évnél idősebb lakói számára bérleti szerződés keretében mini-robotokat kínál. Ezt a korosztályt amúgy is könnyebb megfigyelni, hiszen nem kell nagyon futkározni utánuk.

A Dyson színre lépett a robotika világában. Az elsőre a Google robotjaira emlékeztető mozgó manipulátorokról gyorsan észrevettük, hogy lényegesen több ízülettel rendelkeznek, mint a PVC-cső gyárba beszabadult nyugdíjasklub által előállított modern művészeti alkotásokra emlékeztető házirobotok.

Mi más is lenne az egyik feltétük, mint egy porszívó? A trükkös helyekre is beérő robotkarok nem csupán takarítani tudnak, de finom manipulátorokkal is rendelkeznek, amik korábbi kötött banánujjas adásunkhoz hasonló elven működnek. A finom manipulátorok akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy igény szerint kössenek maguknak új, saját manipulátorokat is!

Kapcsolódó cikkek

• Even Amazon can’t quite figure out what Astro is for
• Copilot, GitHub’s AI-powered coding tool, will be free for students
• Dyson has been secretly building robots
• Tech firms are making computer chips with human cells. Is it ethical?
• Virtual reality brings portable Taser training to police
• Intelligent Drug-Releasing Contact Lenses Could Help Treat Glaucoma
• Scientists Accidentally Turn Gene-Edited Hamsters Into Aggressive Bullies – ExtremeTech
• Binge drinking harms teen rat brains
• NY State is giving out hundreds of robots as companions for the elderly
• Scientists grow cells on a robot skeleton (but don’t know what to do with them yet)