ZO169 – Soha többé nápolyi!

ZO169 – Soha többé nápolyi! Zártosztály Podcast

Miért van az, hogy a rossz szokásokat nagyon nehéz abbahagyni, a jók pedig valahogy sehogy sem alakulnak ki? Adásunk meghallgatása során rájöhetsz, hogy mi sem tudjuk a választ, de arról már hallottunk, hogyan gyorsulnak fel az üstökösök, valamint miért rossz ötlet nátriummal hajtani a járműveket.
Meglepetés USB-ben 💣
Jégcsapgyár az eresz alatt 🥶
Menekülő üstökösök ☄️
Egéragy-számítógép 🐭

A következő cikket AI írta, hogy legyen itt valami. Ha érdekel, hogy valójában miről beszéltünk, hallgasd inkább az adást!

Robbanó USB

Egy ecuadori televíziós műsorvezető rosszul járt, amikor egy rejtélyes támadó robbanós USB-ket küldött újságíróknak. Az esetet nem lehet viccesen kezelni, de azért megpróbáljuk: az USB-készülékeket rendszerint csak azzal vádoljuk, hogy vírusosak, de most kiderült, hogy sokkal veszélyesebbek is lehetnek. Egyelőre az ismeretlen támadó csak újságíróknak küldött robbanós USB-készülékeket, ami aggályokat vet fel az információcserét védő szervezeteknél. A Fundamedios szervezet azt javasolja, hogy az újságírók ismerjék meg a fizikai helyszínt, használják az encrypted kommunikációs csatornákat, és ne nyissanak meg gyanús mellékleteket.

Szinuszos jégcsapok

A cikk egy DIY robot építésről szól, ahol a készítő egy olyan eszközt tervezett, ami a jégcsapokat hajlítja különböző hullámformákra. A tesztelés közben kiderült, hogy a robot nem tökéletes, de a készítő szerint azért még mindig jobb, mint a már meglévő eszközei. A második cikkben pedig egy kreatív zseni, akit nem érdekel a drága mikrofonok ára, inkább maga készíti el a sajátját. Az általa tervezett kondenzátoros mikrofonhoz egy önállóan készített áramforrást és előerősítőt is tartalmazó áramkört használt. Az összeszereléshez szükséges elemeket és a terveket az interneten találta meg, így nem volt szükséges nagy kiadásokat eszközölni.

Jéghajtású üstökös

Az ‘Oumuamua nevű, első interstelláris objektumot vizsgáló kutatások egyre furcsább magyarázatokat szülnek. Az űrben évmilliókig kóborló objektumról azt gondoltuk, hogy lehet egy kisbolygó darabka vagy egy hegy a hidrogénjégből. Azonban most egy újabb kutatócsoport okkal feltételezi, hogy az egész csak egy elszabadult jégkocka volt, aminek a hidrogénje kifolyt, így mozgásba jött. Ez persze továbbra sem magyarázza, hogy miért nem volt rajta napszele és miért nem hallottuk el, hogy beszélünk hozzánk. Talán a következő interstelláris vendégünk, aki jövőre érkezik majd, többet elárulhat nekünk, amit az ‘Oumuamua nem akart.

Gombaszámítógép

Azt mondják, hogy a jelenlegi világunk már a cyberpunk jövőből való, de az egyik hiányzó technológia a nedves elektronika. Az Unconventional Computing Laboratory azonban úgy döntött, hogy változtat ezen, és gombákat használ a számítástechnikában. Igen, jól hallod, gombákat! Azonban nem arról van szó, hogy az őrült tudósok egy szelet sajtos gombapizzával próbálják megprogramozni a számítógépet. Ehelyett az elektromos impulzusokat használó neuronokhoz hasonlóan működő gomba-hálózatokat használnak logikai kapukhoz. A kutatás még korai stádiumban van, de az eredmények ígéretesek. A cél az, hogy „gombagyárakat” építsenek, amelyek képesek lesznek környezeti érzékelésre. Ki gondolta volna, hogy a jövő a gombában rejlik? Talán azok, akik túl sok gombás pizzát ettek.

Nátriumhajtás

Thunderf00t, a YouTube csatorna kétbalkezes műhelye ismét megosztott velünk egy szokatlan ötletet: lehet, hogy a globális felmelegedés ellen nátriummal harcolhatunk! Az ötlet az, hogy a nátrium levegővel égve nátrium-hidroxid felhőt hoz létre, ami állítólag hűtő hatással lehet az égitest felső légkörére. A cél az, hogy a nátriumot közvetlenül használjuk üzemanyagként vagy üzemanyag-adalékként a járművek kibocsátásának növelése érdekében, hogy csökkentsük hatásukat.

Egy kis bökkenő a dologban, hogy a nátrium szilárd állapotban van szobahőmérsékleten, ezért vagy pellet formában vagy folyékony formában kellene szállítani. Ez nem nagy akadály, mivel az olvadáspontja kicsit 100 Celsius fok alatt van, és jól belefér egy belső égésű motor működési tartományába, de képzeld csak el, hogyha fém szilárdul meg az üzemanyagrendszerben. Szerencsére, mint a forrasz eutektikus keverékeknél, a nátrium-kálium ötvözet folyékony állapotban marad kezelhető hőmérsékleten, és csak enyhe hajlama van a spontán meggyulladásra. Szóval ez jó.

Az első kísérletek ultrahangos párologtatókkal eléggé sikertelenek voltak az ötvözet elektromos vezetőképessége és hajlama a tűzre gyújtás miatt. A következő próbálkozás egy Ford Fiesta benzines motorjával szerelt szabványos üzemanyag-befecskendezővel történt. Egy megfelelő tartályt használtak, háromutas szelepet, hogy a üzemanyagok bejuttatását lehetővé tegyék, és egy inaktív argon adagolást (megakadályozva a spontán égést a levegőben), hogy a folyékony fémes üzemanyagot az üzemanyag-befecskendezőbe juttassák.

Egéragy-számítógép

Az Illinois Egyetem kutatói egy újabb lépcsőfokot léptek az emberi agy és a számítógép erejének összekapcsolása felé. A csapat egy olyan „életben lévő számítógépet” hozott létre, amely egér agysejteket használ, és akár az agy-hajtotta robotok megvalósításához is vezethet. Az eredmény egy nagyjából tenyeremnyi doboz, amelyben körülbelül 80 000 agysejt él, és amelyet elektromos és fényes impulzusokkal stimulálnak. Az agysejtek „tanulnak”, és képesek kapcsolatokat felismerni az adatok között, mégpedig olyan hatékonysággal, amelyet a legtöbbünk el se tud képzelni. A kutatók szerint, ha tovább növelik a számítógép méretét és bonyolultságát, akkor akár olyan „váratlan viselkedést” is produkálhat majd, amelyre nem számítottak. Nos, semmi baj, mi lehetne rosszabb, mint egy életben lévő, tanuló és önállóan gondolkodó számítógép? Legalábbis addig, amíg az nem dönti el, hogy az emberiség fölé kíván-e kerekedni. Vigyázzunk az agysejteinkre, mert ki tudja, hogy azokat mi mindent képesek még elérni.

Lego-doom

Az egyik legnagyobb találmány a LEGO építőkockában az, hogy egy apró kis LED-kijelzőt tudtak beépíteni. Az alkotó, James „Ősrégi” Brown ezzel a trükkel már előállt korábban is, de most még tovább fokozta a dolgot, és elhozta a DOOM játékot egyetlen műanyag kockába. Nem, nem tévedtünk el a méretarányokkal, az egész játék tényleg elfér egy LEGO kockában! Persze a vezérlés nem olyan egyszerű, mint a hagyományos játékoknál, de ki számít? Hatalmas élmény lehet összegyűjteni a barátokat, majd előhúzni a zsebből a LEGO kockát és belevetni magunkat az akcióba. Vajon holnapra sikerül E1M1-t végigvinni? Talán nem, de az biztos, hogy James Brown továbbra is a LEGO-zás császára marad!

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .