ZO104 Mangalifánt

Élesszük fel a kihalt ősállatokat! Mibaj lehet abból?

Motorosok iPhone-jának életlen a kamerája? Lézer vagy wifi jobb belesni egy csukott szobába? Érdekel milyen a mamutprém fogása?

Akkor ez az adásunk tetszeni fog!

A Zártosztály Podcast 104. adása

Az Apple vitte a prímet a héten, a hírcsatornákon szinte más sem folyt, csak találgatások a bejelentésekről, majd a csalódottság, hogy szinte semmi sem valósult meg a híresztelésekből, ráadásul még más sem. A cég designereinek az ujjába görcs állhatott, hogy az éves nagy bejelentéseik során legalább egy komoly formatervi változással előrukkolhassanak. Idén a változás a kameraelrendezés volt. Se a dimenziók, se más radikális újdonsággal nem szolgálhattak. Kettes alá.

Mi azért nem dőltünk kardunkba a szomorúságtól, mert Statler úgyse használ ilyent, Waldorf viszont köszöni, jól elvan a hárommal korábbi modellel is. Helyette egy másik, nemrégiben bejelentett IPhone kameraproblémát boncolgattunk. Mint kiderült, a motorkerékpárra rögzített IPhone kameramechanikája idejekorán hajlamos elhalálozni. A vibráció, ami a kormányra vagy tankra rögzített telefont éri komolyan próbára teszi a zoommechanikát. Ez valószínűleg akkor különösen káros, ha a telefon menetrögzítőnek is van alkalmazva, hiszen a szerencsétlen akkor komolyan meg kell eröltesse magát, hogy tartsa a fókuszt. Nyilván ennél lényegesen olcsóbb egy akciókamera, vagy menetrögzítő kamerával felszerelni egy járművet. Aki mégis szeretne mobiltelefont használni ilyenre, az vízhatlan tokban szigszalagozza a kamerát a homlokára, ami amellett, hogy a gerinc természetes rezgéscsillapítását kihasználva megkíméli a kamerát, még arra is lehetőséget ad, hogy itt is villogjon a telefonjával! (Vagy ne iPhone-t használjon…)

Iphone design forecast
Variációk IPhone-ra (9gag.com)

Ha már kamerát akarunk a fejünkre rakni, akár válogathatunk is az egyéb, nemrégiben megjelent szuper eszközök között. A Facebook – RayBan kooprodukcióban készült kamerás szemüveggel kapcsolatban állásfoglalást tett Zuckerbergia, hogy nem kell aggódni, a kamera felvételi állapotát jelző LED letakarása miatt. Ilyen nem lehet, mert az tilos lenne. Mi azért kitaláltuk, hogy a led mellé közvetlenül beépített fényérzékelővel lehet észlelni a letakarást és teljesen letiltható lenne vele a kamera. Persze gyorsan melléfejlesztettük a fényvisszaverő tükröt is, amivel ki lehet játszani a saját védelmünket. Amiből egyenesen következett a végső megoldás, de azt nem adjuk adásba, mert azt le kéne inkább szabadalmaztatni.

Kínából a Xiaomi is bejelentkezett az okosszemüveg piacra. Igaz, ez még csak prototípusként létezik, de nem csodálkoznánk, ha hamarabb piacra kerülne, mint egy ténylegesen használható Facebook szemüveg. Ők ahelyett, hogy egy kamerát aggattak volna csupán egy designer szemüveg szárára, komolyabban gondolták az okos vonalat. Egy teljes Android fut a szemüveg szárába épített négymagos számítógépen, ami persze mit sem érne magában. Így a lencséje tényleges információk megjelenítésére alkalmas, igaz, csak zöld monochrome módon, mint a PC-k hajnalán. Ha viszont azok fejlesztési ütemét megközelíti a viselhető technológiák zsugorítása, egyhamar nyolcmagos okoskontaktlencsénk lesz, mobiltelefon helyett is. 5G-vel meg már úgyis be vagyunk oltva.

Ha már ennyit optikáztunk, nézelődjünk mással is. Amerikai kutatók megszámolták egy előadóteremben levő diákok számát, de ehhez mi mást is használtak volna, mint WiFit? Mi tudjuk, hogy a legegyszerűbb az lett volna, hogy mindenkivel egyszerre bekapcsoltatják a hotspotot a telefonján, és megszámolják a különbséget, de ők a sokkal tudományosabb megoldásként a jelelnyelődésből számolták ki, hányan vannak a teremben. A technológia persze nem kifejezetten pontos, arra mégis jó lehetne, hogy otthonainkban a mozgásérzékelőket kiváltsa, úgyis van már annyi router mindenfelé. Igaz ez az ellen nem véd, ha valaki levágja a villanyt…

Persze máshogy is körül lehet nézni feltűnés nélkül egy szobában. Magasabb hullámsávokra váltunk és átgondoljuk a lézeres szoba-letapogatás használhatóságát. A szóródó lézernyaláb fotonjainak a visszatéréséből számolható ugyanis, hogy hol van blokkolva, így akár meg lehet mondani, hogy milyen dolgok helyezkednek el egy adott helységben. Sajnos azt nem tudtuk meg, hogy mennyi idő kell ehhez a képalkotáshoz, illetve miért kell szuperszámítógép hozzá. Amíg a technológia nem finomodik, addig mi maradunk annál, hogy csak úgy benézünk a kulcslukon!

Nagy lézershow volt a héten, égy azt is megtudhattuk, hogy a Google Project Taara keretében 700TB adatot jutatott el 5 km távolságra! Igaz 20 napig tartott a dolog, amiben 20Gb/s sebességet tartottak. Beláttuk, hogy ennyi idő alatt még mi is meg tudtuk volna tenni az utat kb. egy kilónyi microSD kártyával, így nem estünk hanyatt a dologtól. Persze ők ezt a technológiát olyan helyekre szánják, ahol a kábel kiépítése lehetetlen, míg egy lézeres átjátszólánc Afrika távoli területei között is tudja biztosítani a kapcsolatot. Feltéve, hogy van rálátás, nem poros vagy ködös a levegő és minden átjátszóállomás stabilan el van árammal is látva.

Az internet hőskorában, mielőtt a Google úgy döntött, hogy készít egy browsert ő is, az egyik legjelentősebb szereplő a Mozilla volt. A Firefox, a földet körülölelő rókás logójú böngésző, volt az első, amit a magát valamire is tartó felhasználója elsők között telepített a gépére, és azután már ezt használta a víruskereső letöltésére is, Internet Explorer helyett. Mostanság már háttérbe szorultak, hiszen az Edge-dzsel már a Microsoft is a Google Chromium motorját használja, ami határozott fejlődés a korábbi böngészőkezdemények helyett. De miért is fecsérlünk időt erre az archaikus szoftverre? Részint, mert a fejlesztése nem állt meg és teljesen modern, de ez uncsi téma lenne. De képesek voltak a Microsoft védvonalait kijátszva, megoldani, hogy a böngészőjük alapértelmezetté váljon, anélkül, hogy ahhoz a felhasználó külön kanosszát kelljen járnia! Mivel ez a Windows 11-ben külön meg lett nehezítve, csak remélni tudjuk, hogy a Google sem lesz rest és átemelik a képességet!

Ha minden jól megy, a mamutok még ebben az évtizedben ismét visszatérhetnek a Földre! Tudósok, mumifikálódott és fagyott mamutok géntérképét megalkotva, a hiányzó részeket elefántból pótolva megalkották a mamut DNS-t. Ezt tervezik CRISPR és hasonlóan modern technikák felhasználásával egy elefánt donor DNS-en megmintázni, és egészséges pici gyapjasmamutokat tenyészteni vele. Mi persze rájöttünk, hogy a mangalicát akarják elefánttal keresztezni, amiből mangalifántokat fognak szaporítani. Ezek jól tűrik az időjárás viszontagságait, vastag prémjük megvédi őket az elemektől, úgyszólván teljesen zsírtalanok, ráadásul lényegesen költséghatékonyabb a kolbászgyártás is belőlük. Ha ez megvalósul, megváltozik a magyar vidék is és szokások is. Egy ilyen mangalifánt-vágás nem egynapos program lesz, mint a disznóvágás, hanem egy héten át is tarthat, mire elkészül az összes hurka-kolbász!

Végezetül a nagyból a kicsibe csapunk át: A Razer bejelentette új termékét, a gémer-gyűszűt. Egy ideig nem tudtuk hova tenni a hírt, de kiderült, a mobil gémerek méltatlanul háttérbe szorultak a kiegészítők terén. Pedig nekik tized-miliméter pontosan kell célozniuk, ujjuk nem csúszkálhat csak úgy a telefonon. Mi azért egy másik gémer perifériát szerettünk volna ezen a néven. Egy giroszkóppal ellátott, nyomásérzékeny gyűszű beviteli eszközt, amellyel a verseny-matyóhímzés, a kollaboratív-távgoblein vagy a keresztszemes battle-royal versenyeket lehetne rendezni. Ezt a szegmenst nem látjuk, hogy megfelelően támogatnák a jelenleg elterjedt, irodai munkára vagy egyéb öldöklésre tervezett perifériák.

Ápolt

avatar
Charles Statler
avatar
Benedict Waldorf

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: