Nem fogod elhinni, miről beszélgettünk Nagypénteken! Feltámasztjuk a kihalt állatokat George R. R. Martinnal, Trump szénerőművekkel etetné az AI-t, és olyan agyi implantátumok jönnek, amikkel szó szerint a gondolatolvasás határán járunk! Ja, és a DOOM már a saját dobozán is elfut. Hallgass bele, mert ez az adás ütősebb lett, mint egy jól irányzott fotonágyú lövése!

• Időzónák és az univerzális űridő szükségessége
• Húsvéti dátumpara és a böjt vége
• PETA és a gyümölcslegyek jogai az elektromos térben
• A Nate nevű „AI” startup nagy átverése
• Phantom Neuro: Amikor a fantomvégtagok új életre kelnek
• Emberi szövet, ami számítógépként működik
• Kamerát kap az Apple Watch? Mike Rockwell keze van a dologban?
• Google és a delfinek: Tényleg megértjük őket, vagy csak haluzik az AI?

---

Megint péntek, de ez most nem akármilyen péntek volt, hanem Nagypéntek! Bár mi általában szombatonként szoktuk felvenni az adást, most kivételt tettünk. Ez persze rögtön felvetette az időzónák és a „mikor van ma?” kérdését. Felmerült, hogy nálunk ugyan ma van, de Japánban már holnap, ami elvezetett minket ahhoz a régi ötlethez, hogy kellene egy univerzális űridő (Universal Space Time – USC, vagy Universal Universe Time – UUC?), ami nem csak a Holdon vagy a Marson, de akár itt a Földön is egységesíthetné az időszámítást, kiváltva az UTC-t. Belegondoltunk, milyen jó lenne, ha nem kéne azon agyalni, hogy a világ másik felén épp milyen nap vagy óra van. Az adás egyébként a 225., amit ti, kedves hallgatók, valószínűleg már húsvét után, kedden hallgattok, mert hát ki hallgat podcastot húsvéthétfőn, ugye? Isti sajnos betegség miatt távol maradt – ezúton is jobbulást kívánunk neki! –, Süni Néni pedig Isti Discordon küldött, Nutellás üvegben tálalt főzelék fotója láttán (ami, valljuk be, elég bizarrul hangzik) gyorsan betárazott, megnézte a menetrendet és eltűnt. Valószínűleg nem akarta elkapni a kórt, vagy csak a látványtól forgott fel a gyomra. Charles és Benedict tartotta a frontot ezen a nagypénteki napon.

Húsvét és Ünnepi Zavarodottság

Az ünnepi időszak mindig összezavar minket egy kicsit. A Nagypéntekkel kapcsolatban felmerült a „kis szombat” kérdése, bár gyorsan tisztáztuk, hogy a rendes péntek a kis szombat, te buta! Mivel Nagypéntek munkaszüneti nap, így ez tulajdonképpen egy normál méretű szombatnak is felfogható volt. Bevallottuk, hogy a húsvét időpontjának kiszámítása örök rejtély számunkra. Sosem tudjuk pontosan, mikor van, bár elvileg benne van a naptárban. Felvetődött, hogy megkérdezhetnénk az AI-t is, bár azzal a kockázattal járna, hogy behaluzza, és esetleg szeptemberre teszi az ünnepet. Az AI általában eltalálja az ilyesmit, ha megmondjuk neki az évet, bár maga az évszám felismerése nem mindig megy neki. A böjt végének időpontja is szóba került, viccesen megjegyezve, hogy az akkor van, amikor lefogytál. Persze ez egy hülye kérdésre adott hülye válasz volt, de jól szórakoztunk rajta, miközben próbáltuk összerakni a húsvéti időszámítás logikáját.

Dire Wolf Feltámasztás és Etikai Kérdések

Az egyik legizgalmasabb téma a kihalt állatok visszahozása volt. Hallottuk a hírt, hogy a Colossal Biosciences, ugyanaz a cég, aki korábban a gyapjas mamut génjeivel „felturbózott” egereket mutatott be (amiket azonnal háziállatként akartunk), most a 12 000 éve kihalt rémfarkas (pontosabban Óriásfarkas) feltámasztásán dolgozik. Bemutattak néhány elképesztően aranyos kis kölyköt is, amik szürke farkasból lettek klónozva. A technológia lenyűgöző: a DNS már 99,5%-ban megegyezik az eredetiével. Az a maradék 0,5% azért hiányzik, mert olyan géneket tartalmaz, amik potenciálisan vakságot vagy süketséget okozhatnának, és a cég etikai okokból nem akarta ezeket átültetni. Így az állat nem lesz 100%-ig „igazi”, de cserébe egészségesebb lehet. Felmerült a kérdés, hogy mire is jó ez? Háziállatnak talán túl nagyok és vadak lennének (egy kifejlett példány 40-50 kilós is lehet, jóval nagyobb egy farkaskutyánál vagy akár egy normál farkasnál). A nevük (Remus, Romulus, Kaleszi) és George R. R. Martin tanácsadói szerepe a cégnél erősen a Trónok harcára utal, ami valószínűleg marketing szempontból fontos. Viccelődtünk a „prémfarkas” vs. „krémfarkas” ötleten, és azon, hogy vajon hány ember férne el egy ilyen farkas bundájában (vagy gyomrában). Az biztos, hogy nem szeretnénk egy ilyennel összefutni az utcán, még akkor sem, ha süket és vak – egy pitbulltól is félünk, ha mindennek nekimegy.

Gyümölcslegyek Elektromos Érzékelése és Állatjogok

Ismét előkerültek a gyümölcslegyek (Drosophila), ezek a tudomány apró hősei. Egy új kutatás kimutatta, hogy képesek érzékelni az elektromos tereket. A kísérlet során a lárváik bizonyítottan a negatív pólus felé vonzódtak egy elektrolitos lötyiben. A kutatók ezt úgy tudták megfigyelni, hogy speciális génekkel fluoreszkálóvá tették azokat az idegsejteket, amik az elektromos tér érzékeléséért felelősek. Amikor az idegsejtek működésbe léptek (azaz érzékelték a teret), világítani kezdtek. Ez zseniális! Viccelődtünk rajta, hogy a gyümölcslegyek alapvetően pozitív beállítottságú lények (vidámak, kedvesek), ezért vonzódnak a negatív pólushoz, hiszen az ellentétek vonzzák egymást. Felmerült az ötlet, hogy ez a képesség akár praktikus is lehetne: egy kis üvegcsényi légylárva lehetne a villanyszerelők új, biológiai „fázisceruzája”. Persze ez felveti az állatjogi kérdéseket is. Vajon a PETA védi a laboratóriumi legyeket? Emlékeztettük egymást a korábbi léggyel kapcsolatos hírünkre, ahol a halott társaik közelségétől elment az étvágyuk. Akkor sem lépett közbe a PETA, így valószínűleg most sem fognak, pedig ez a mostani kísérlet talán kevésbé volt „megrázó” a legyek számára.

Trump, AI, Energia és a Szén Reneszánsza?

Nem mehettünk el szó nélkül Donald Trump legújabb technológiai és energetikai víziói mellett sem. Az USA 45. és 47. elnöke (aki önmaga – bár ebben már senki sem biztos) felismerte az AI fontosságát, bár elég sajátosan fogalmazott: „We need to do the AI”. Az igazi meglepetés azonban az volt, hogy szerinte az AI működtetéséhez szükséges energiaigény (ami szerinte több mint duplája a jelenleginek) kielégítésére a megoldás a szén! Méghozzá a „gyönyörű, tiszta szén”. Arra szólított fel, hogy nyissák újra a bezárt szénerőműveket és építsenek újakat. Ezen jót nevettünk, hiszen ez szöges ellentétben áll a valósággal: az USA-ban 2000 óta több száz szénerőművet zártak be, és a maradék nagy részét is tervezik leállítani a következő évtizedekben a környezetvédelmi előírások és a gazdaságtalanság miatt. Trump víziója a „tiszta szénről” finoman szólva is elavultnak tűnik. Felvetettük, hogy egyszerűbb lenne áttérniük a 110 voltról a 220/240 voltra, azzal is lehetne spórolni, de a szénhez való visszatérés egyszerűen nonszensz.

AI vs. A1: Amikor a Politikusok Összekeverik a Szezont a Fazonnal

Maradva a politikánál és az AI-nál, szóba került egy mulatságos eset Linda McMahonnal, aki Trump oktatási minisztereként (?) tartott beszédet az AI fontosságáról. A probléma az volt, hogy a beszéd során következetesen összekeverte az AI (Artificial Intelligence) és az A1 (ami talán egy steak szósz márkára utal?) kifejezéseket. Ez felvetette a kérdést: vajon a miniszter asszony egyszerűen nem értette, miről beszél, vagy egy rosszul működő súgógépről, esetleg egy kézzel írt jegyzetet félreolvasó OCR program áldozata lett? Bármi is volt az ok, remekül illusztrálja, hogy mennyire félreérthető és félrehasználható tud lenni a technológiai zsargon, és milyen komikus (vagy épp kínos) helyzeteket teremthet, ha valaki nincs tisztában a fogalmakkal. Eljátszottunk a gondolattal, mi lenne, ha az AI tényleg az A1 szószt elemezné – valószínűleg az is érdekes eredményeket hozna.

Nate: Az App, Ami Mögött Nem AI, Hanem Ember Volt

Lelepleztünk egy újabb technológiai lufit, a Nate nevű alkalmazást. A cég azt ígérte, hogy forradalmasítja az online vásárlást egyetlen kattintással, amit egy fejlett mesterséges intelligencia tesz lehetővé. A felhasználóknak csak meg kellett osztaniuk a vásárolni kívánt termék linkjét, és az app „automatikusan” elintézte a többit. Azonban kiderült, hogy a csoda AI mögött valójában Fülöp-szigeteki munkások hada állt, akik manuálisan vitték be az adatokat és hajtották végre a vásárlásokat. A startup óriási, 50 millió dolláros befektetést kapott a hangzatos ígéretekre, de miután a turpisság kiderült és a pénz is elfogyott, csődöt jelentettek. Az amerikai igazságügyi minisztérium most wire fraud (lényegében online csalás) miatt nyomoz ellenük. Ez az eset tökéletes példája annak, hogy az AI körüli hype néha messze meghaladja a valóságot, és hogy a befektetők (és a felhasználók) mennyire bedőlhetnek a jól hangzó, de üres ígéreteknek. Felmerült az adatkezelési aggály is: a Fülöp-szigeteki munkások hozzáfértek a felhasználók személyes és bankkártyaadataihoz, ami nem hangzik túl biztonságosnak.

Agyi Implantátumok Új Generációja: Kommunikáció és Irányítás

Beszéltünk két lenyűgöző fejlesztésről az agyi implantátumok terén, amelyek kevésbé invazívak és talán sokkal hasznosabbak, mint Elon Musk Neuralinkje. Az egyik egy kaliforniai kutatócsoport munkája, akik egy 18 éve agyvérzés (stroke) miatt beszélni képtelen hölgynek segítettek újra kommunikálni. Az implantátum nem hatol be az agyba, hanem a felszínről olvassa azokat az idegi jeleket, amik a hangszálakat mozgatnák. Ebből egy AI rekonstruálja a szavakat, amiket a hölgy „mondani” akar. A rendszer már 1024 szót ismer, és a késleltetés csupán 80 milliszekundum, ami szinte valós idejű kommunikációt tesz lehetővé. Ez óriási előrelépés a korábbi, másodperces késleltetésű verziókhoz képest. A technológia ráadásul már létező, epilepszia diagnosztikában használt elektródákon alapul, így a beültetés sem igényel bonyolult agyműtétet.

Phantom Neuro: A Fantomfájdalom Helyett Működő Végtagok

A másik izgalmas cég a Phantom Neuro. Ők az amputált végtagok helyén érzett fantomérzetekért felelős idegi jeleket „csapolják meg”. Az agy továbbra is küldi a jeleket a hiányzó kéznek vagy lábnak, a Phantom Neuro rendszere pedig ezeket a jeleket felhasználva képes rendkívül pontosan és intuitívan irányítani egy modern művégtagot. A pontosság állítólag 94%-os, és 11 különböző kéz- és csuklómozdulatot tudnak már megkülönböztetni. Ez a technológia forradalmasíthatja a protézisek használatát, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy szinte úgy mozgassák művégtagjukat, mintha a sajátjuk lenne. Mindkét fejlesztés azt mutatja, hogy az agy-gép interfészek terén óriási potenciál rejlik, és nem feltétlenül a leglátványosabb vagy leginvazívabb megoldások a leghasznosabbak.

Robotkezek és Exoskeletonok Irányítása Gondolattal

Továbbgondolva a Phantom Neuro technológiáját, felvetettük, hogy mi lenne, ha ezeket az idegi jeleket nem csak művégtagok, hanem robotok vagy exoskeletonok irányítására használnánk? Képzeljük el a gyári munkást, aki egyetlen gondolattal vagy kézmozdulattal több robotkart irányít egyszerre, vagy a mezőgazdasági dolgozót, aki egy exoskeleton segítségével fáradság nélkül végez nehéz fizikai munkát, miközben a rendszer az ő agyi jeleit „másolja”. Például a vetésnél egy ember végigmehetne egy soron, miközben a rendszer az ő mozdulatait replikálva további 30 sorban végezné el ugyanazt a munkát a rácsatlakoztatott robotkarokkal. Ez már nem is annyira sci-fi, hiszen az idegi jelek leolvasása és értelmezése egyre fejlettebb. A „neurális másolás” segítségével megsokszorozhatnánk az emberi munka hatékonyságát anélkül, hogy bonyolult programozásra lenne szükség.

Petricsészében Növesztett Számítógép: Emberi Szövet Oldja Meg az Egyenleteket

Egy japán kutató, bizonyos Yoko Kobayasi, egészen elképesztő dolgot művelt: élő emberi szövetet (konkrétan bőrszövetet egyfajta „fémvázon”) használt számítási feladatok elvégzésére. Ez a biológiai „hardver” képes volt nemlineáris egyenleteket megoldani, méghozzá állítólag pontosabban, mint egy hagyományos digitális számítógép (bár azt nem tudtuk meg, mihez képest). Ez felveti a biológiai számítógépek lehetőségét. Korábban már beszéltünk „agy a petricsészében” típusú kísérletekről, de ez egy újabb lépés ebbe az irányba. Belegondoltunk: mi van, ha ezek a szövetek öntudatra ébrednek? Vagy mi van, ha ezt a technológiát kombinálják a robotikával és az AI-val? Innen már csak egy lépés a Terminátor… vagy legalábbis egy nagyon furcsa jövő, ahol a számítógépeinket szó szerint növesztjük. Ketyeg az óra, és lassan tényleg nem tudjuk, mi a valóság és mi a sci-fi.

Kamera az Órán: Az Apple Újabb Kémcuccot Tervez?

Felröppent a hír, hogy az Apple 2027-től kamerát tervez építeni az Apple Watchba. Állítólag két verzió lenne: a drágábbik, Pro modell a kijelző alá rejtené a kamerát, míg az olcsóbbik a digitális korona mellé kapná. De miért? Mi értelme van egy kamerának az órán? A hivatalos indok valószínűleg az AI-képességek bővítése lenne. Nem véletlen, hogy Mike Rockwellt, a Vision Pro (ami tele van kamerákkal) fejlesztésének vezetőjét nevezték ki az Apple Intelligence projekt élére. Valószínűleg úgy gondolják, hogy a jövő AI-jának szüksége van vizuális inputra a környezet értelmezéséhez – például, hogy az óra felismerje, mit tartasz a kezedben (mondjuk egy tejet), és releváns információkat adjon róla. Persze ez azonnal felveti a privacy kérdéseket. Ki akarja, hogy az órája folyamatosan figyelje és elemezze a környezetét? Bár lehetnek hasznos alkalmazásai, ez egyelőre inkább tűnik egy újabb adatgyűjtési és megfigyelési eszköznek, mint valódi előrelépésnek.

Delfinül Guglizni: Beszélgetés a Tengeri Emlősökkel?

A Google sem tétlenkedik az AI fronton, és egy egészen elképesztő projektbe kezdtek: a Wild Dolphin Projecttel együttműködve megpróbálják lefordítani a delfinek kommunikációját. A Gemma 3 modellt (ami elég kicsi ahhoz, hogy akár egy telefonon is elfusson) használják, amit Google Pixel telefonokra telepítenek, és ezekkel a víz alatt rögzítik a delfinek hangjait. Az AI elemzi a kattogásokat és füttyöket, és megpróbálja dekódolni a jelentésüket, sőt, már szintetikus delfinhangokat is képes generálni. A cél a kétirányú kommunikáció. Ez persze fantasztikusan hangzik, de óriási a veszélye annak, hogy az AI csak „halucinál”, és teljesen félreértelmezi a hangokat, vagy értelmetlen válaszokat generál. Honnan tudjuk, hogy tényleg a delfinekkel beszélgetünk, és nem csak egy bonyolultabb „papagáj-effektust” hoztunk létre? Ráadásul itt is felmerül az etikai kérdés: van jogunk „lehallgatni” a delfinek privát beszélgetéseit? Bár izgalmas a lehetőség, egyelőre szkeptikusak vagyunk.

Doom Fut a Dobozon: A Végső Kihívás Teljesítve?

Végül egy könnyedebb téma: a „Will it run Doom?” mém újabb mérföldkövéhez érkezett. Megjelent a Doom egy limitált, díszdobozos kiadása (Will it run Doom? Edition), amiből stílszerűen 666 darab készült, és darabja 666,66 dollárba kerül. A csomag tartalmazza a játék PC-s és konzolos verzióit (PS5, Xbox, Switch), a zenei anyagot négy kazettán (igen, kazettán!), valamint egy csomó extrát. De a legnagyobb poén az, hogy maga a doboz is képes futtatni a Doomot egy beépített kijelzőn! Sőt, a dobozban található egy 3 inches, mágnesesen lebegő Kakodémon figura is, ami szintén futtatja a játékot. Ez már tényleg az őrület határa. Nem tudjuk, miért, de imádjuk. A kérdés már csak az, mi lesz a következő platform, amin elfut a Doom? Talán egy gyümölcslégy agya? Vagy Donald Trump szénerőműve?

Kapcsolódó cikkek