Végleg elköszöntünk a Skype-tól, ami 22 év után megszűnik idén májusban. Megvitattuk a legújabb technológiai fejlesztéseket, köztük az autók tetejére szerelhető drónokat, amelyek forradalmasíthatják a parkolást és a közlekedést. Emellett szó esett a mamutszőrös egerekről és a molylepkék szaglását utánzó drónokról is.

• Kriptovaluták és Trump: Játékszer vagy befektetés?
• Női űrutazás: Amikor a főnök barátnője ingyen repül
• Bálnák és vas: Hogyan trágyázzák az óceánt?
• Kecsap és majonéz: A gasztronómia csúcsa

Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: a Microsoft bejelentette, hogy májustól kiveszi a 60 perc ingyenes Skype-hívást az M365 csomagból, ezzel megkezdve a Skype korszakának lezárását. A 2003-ban indult szolgáltatás, amely sokunk számára az első videóhívási lehetőséget jelentette, 22 év után lassan a múlté lesz. Nosztalgiával emlékeztünk vissza, hogy milyen early adapterek voltunk, amikor az ICQ mellett ezt is elkezdtük használni. A Microsoft egyébként más termékeket is felvásárolt az évek során, mint például a LinkedIn-t, ami mostanra inkább egy „udvarias Facebook”-ká vált, ahol a karrier építés mellett egyre több a marketing tartalom.

Korábban már beszéltünk a mentődrónokról, és most kiderült, hogy Kínában a BYD kifejlesztett egy autótetőre szerelhető drónt. Míg a DJI hasonló megoldása, a Dock-3 horribilis áron, 21.059 dollárba kerül, addig a kínai olcsósított változat már 2.200 dollár körüli összegért kínál hasonló funkciókat. A drón legfeljebb 25 km/h sebességig tud fel- és leszállni, 50 km/h-ig nem marad le az autótól, és körülbelül 2 kilométerre tud eltávolodni. Használható 360 fokos parkolássegítőként, vagy akár arra is, hogy előre küldjük parkolóhelyet foglalni. Átgondoltuk a későbbi lehetőségeket, amikor egyszerre több drón is versengene ugyanazért a parkolóhelyért – és megküzdenének a parkolóhelyekért.

Túlfizetett tudósok kifejlesztettek egy biohibrid drónt, amely a molylepkék szaglását utánozza. Ez az apró drón képes több lépésben közelíteni a szagforrás felé, ahogy a molylepkék teszik az illatforrással. Ez a technológia számos hasznos alkalmazást tehet lehetővé a jövőben, például gázszivárgások felderítését vagy akár szagalapú tájékozódást, ami alternatívát jelenthet a Bluetooth és WiFi mellett. Átgondoltuk, hogy az elektromos autók esetében, amelyeknek nincs károsanyag-kibocsátása, hogyan működne ez a rendszer – talán a tulajdonosok gázkibocsátására kellene hagyatkozni?

A Colossal Biosciences, amely a szibériai mamut visszaállításán dolgozik 2028-ra, most egy látványos eredményt mutatott be: sikerült mamutszőrt növeszteniük egereken. A tudósok szerint ez mind színre, mind állagra megfelel az eredeti mamutszőrnek. A cég értékelése nemrég 10,2 milliárd dollárra emelkedett, miután újabb 200 millió dolláros befektetést kaptak. Szerintünk ezek a gyapjas-egerek kiváló háziállatok lehetnének, és, hogy talán már csak pár keresztezés szükséges a mamut kialakításához.

Megvitattuk a Blue Origin következő űrutazását, amely az első, kizárólag női utasokkal induló magán űrrepülés lesz. A résztvevők között lesz a népszerű énekesnő, 2I/I (két I per I, Katie Perry), az amerikai újságíró Gale King, két tudós (Aisha Bow és Amanda Nguyen), valamint Lauren Sanchez, Jeff Bezos menyasszonya és egy filmproducer. Rájöttünk, hogy míg a többiek valószínűleg fizetnek az útért, addig „a főnök csaja ingyen utazik”. Ez lesz egyébként a New Shepard 31. útja az űr határára.

Hat különböző egyetem tudósai, köztük a Washington Egyetem, a Stanford és a Florida Állami Egyetem kutatói azt vizsgálják, milyen szerepet játszanak a bálnák az óceáni ökoszisztémában. Kiderült, hogy a bálnák ürüléke fontos tápanyagokat, köztük vasat és rezet tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a fitoplanktonok számára. Ezeket a tápanyagokat a bálnák olyan helyekre is elviszik, ahol egyébként hiány lenne belőlük, így segítve az óceáni élet fenntartását. Ráébredtünk, hogy a bálnák tulajdonképpen „tisztítják az óceánt, megeszik a krillt, és csinálnak belőle vasat”.

Kapcsolódó cikkek